1. Fejezet

                                                               1. Fejezet

Megint egy nő mellett ébredtem. Mily meglepő...Egy vörös démon szuszogott mellettem. Meztelen testét egy aprócska selyem darab takarta.Csábító.
Akármennyire is szeretnék,nem emlékszem a múlt éjjelre.
A takarót magamra tekerve hagytam el a szobát. A nappaliban már megtaláltam a ruháimat is. Azt hiszem a nő lakásán vagyok.Szép lakás. Tele van régi stílusú bútorokkal,nagyon elegáns. Gondolat menetemet megszakította az,hogy mihamarabb el kell tűnnöm. Hamar magamra kaptam a múlt esti öltönyöm és leléptem.
Az utcára kilépve azonnal felélénkültem. Csípős hideg volt. Próbáltam minél előbb egy taxit szerezni,de nem sikerült. Nincs túl messze a lakásom,de nem örülnék neki,ha pár eltévedt fotós a nyomomba szegődne. Végre egy ötvenes férfi elől sikerült elhappolnom egy taxit. Nem volt szép dolog,de mit lehet tenni?!
Amint elindult a taxi a zsebemben rezegni kezdett a telefonom. A jelenlegi főnököm hívott,hogy beajánlott egy nagyon jó szerephez. Csak az a bökkenő,hogy most azonnal a helyszínre kell mennem.Remek. Másnaposan,a tegnapi öltönyömben ami ráadásul  vörösbor foltos.
Fél órányi autózás után végre a sofőr odatalált a forgatási helyszínre. A városon kívül,egy elhagyatott vár romhoz érkeztünk.
Kiszálltam az autóból és megállapítottam,hogy még mindig rettentő hideg van. Vacogva egy emberhez mentem,aki épp az autójához lépett.
Annyit tudtam meg,hogy a forgatás a vár másik részén zajlik,tehát arra vettem az irányt.
Útközben meg-meg inogtam,kissé bódult voltam. James,-aki folyamatosan az utamat egyengeti és egyben az egyik legjobb producer a környéken- rögtön elém sietett.
-Ian,csakhogy-nyögte ki,majd arca eltorzult.-Na de az istenért! Hogy nézel ki?
Én csak a fejemet fogtam,nem akartam belekezdeni a magyarázkodásba.-Sajnálom.-böktem ki végül.
-Sajnálhatod is,ha nem találnak alkalmasnak a főszerephez! De végtére is nem dorgálni akarlak...Inkább menjünk!
James bemutatott a stábnak,majd megkaptam a forgató könyvet. A történet kissé közhelyes volt,de imádtam.
-Mit szólsz?-tudakolta James.
-Egyszerűen remek. Tetszik.
-Akkor? El vállalod?-mosolygott.
-Mi?-kérdeztem vissza. Nem értettem ezt az egészet. Semmi meghallgatás?!
-Figyelj Somerhalder,igazság szerint már a tiéd a szerep,csak a beleegyezésedet vártam. Ez az én filmem,és szerinted ki másra bíznám a főszerepet? Szerintem teljesen rád illik .
Kicsit meglepődtem,aztán örültem. Egy újabb siker filmnek nézünk elébe!
Egy rutin megbeszélés után hazamehettem. A forgatás pár nap múlva kezdődik,addig kipihenhetem a fáradalmaim.
A lakásom ajtaja nyitva volt.Amint beléptem vanília illat csapta meg az orrom. A konyha pult mögött Ashley,a legjobb barátom tevékenykedett.
-Hát te? Már megmondtam,hogy egy Cullen sem tartózkodhat a Salvatore-rezidencián-vontam fel a szemöldököm.
-Neked is szia-vigyorgott,majd hátat fordított és a sütőben lévő valamit figyelte.-Egyébként tegnap miután elmentél azzal a kis vörössel,kezdtem aggódni érted. Elég nagy falatnak tűnt,még neked is. Aztán ma miközben Coelhot olvastam rájöttem,hogy nincs annál jobb dolgom,minthogy ebéddel várjam az én drága barátomat.
-Ezt Coelho tanácsolta?-nevettem.
-Nem,ezt  történetesen Gordon Ramsay.
 Ashley új hobbija a főzés és hála Ramsaynek rajtam kísérletezik.
Végre a zuhany alá álltam. Reggeltől fogva erre a pillanatra vártam. Tusolás után persze nem úsztam meg az ebédet.
Ash minden mozdulatomat figyelte,még csak fintorogni sem mertem. Vaníliás csirke. Alapból utálom az édes-sós egyveleget,így nem kérdés,hogy ízlett-e.
-Na és milyen volt az éjszakád?-kíváncsiskodott. Tudhattam volna,hogy ez lesz a téma.
-Fogalmam nincs. Nem emlékszem. De a nőből ítélve nem lehetett rossz.És a tiéd? Ha jól emlékszem te sem egyedül hagytad el a partit.
- Már vártam,hogy megkérdezd. A pasi maga a tökély! Nem csak az ágyban,amúgy is. Fél év múlva végez az orvosin,nagyon kis eltökélt.
-Na akkor látom a szexen kívül más is volt.. A szátokat is használtátok,mi?-nevettem egy hatalmasat.
-Nagyon vicces Ian. Nem minden a puszta testiség,már rájöhetnél-mondta sértődötten,de nem hazudtolja meg öngamát. Jó színésznő. A következő pillanatban már velem nevetett a megjegyzésemen.





Lisbeth Woodsen-Hale

Végre egy kis szabadidő. Első gondolatom az volt,hogy fáradtan rogyok le a kanapéra,de inkább a jógánál maradtam. Utána viszont jöhetett a heverészés.
  Néztem a tökéletesen rendezett lakásomat és rájöttem mi hiányzik. Egy férfi,aki mellém kuporodik és azt suttogja szeret. Aki soha nem hagy el,bármi történjék mellettem áll. Akinek én jelentem a családot. De tudtam,hogy ez a jelenlegi helyzetemben lehetetlen. Arcomat teljes erőmből a párnámnak nyomtam. Nem akartam,hogy ilyenekre gondoljak.Elakartam űzni a negatív gondolataimat,de nehezen ment.Nem akarom még magamnak sem bevallani,hogy csak a pénzéért és hírnevéért mentem hozzá a férjemhez. Akkoriban egy ugródeszkát jelentett a modellkedésem elkezdéséhez. Most pedig itt vagyok huszonhat évesen,szerelem nélküli,boldogtalan házasságban.Andrew fűvel-fával megcsal és én hagyom. Egy gyáva ember vagyok. Viszont ha megkapom az áhított szerepet,talán végre elkezdődik valami új...
-Lisbeth,itt vagy?-rondított bele a gondolataimba Andrew.
-Igen-válaszoltam,és gyorsan letöröltem a könnyeim.
-Kiváló. Csak azt akartam közölni veled,hogy még ma este Londonba utazom,legalább egy hetet ott töltök.
-Értem.
Bólogatva felkeltem és bementem a hálószobámba. Bizonyára azért utazik el,hogy a titkárnőjével lehessen. Nem érdekel,de mégis sírva fakadtam. Egy nőnek ez megalázó.
-Mrs. Hale,valami baj van?-lépett be Keira a bejárónőnk.
-Nem,nincs semmi Keira-töröltem le ismételten a könnyeimet.-Kérlek a függönyöket cseréld le-hagytam meg neki. Felkaptam a táskám és elhagytam a házat.