2. Fejezet

                                               2. FEJEZET   

     Ian



Épp Jamesre vártam a forgatás helyszínén,amikor egy bombázó szöszi felém tartott.
-Heló,nem tudod véletlenül merre van a válogatás?
Szerencsésen útba igazítottam a szép idomokkal megáldott hölgyet,majd követtem. James egy halomnyi nő társaságában ücsörgött.
-Üdv James-köszöntem oda.
-No,meg is érkezett a segédem. Ian,te segítesz kiválasztani a partnered.-karolt át,majd suttogva hozzátette:-Remélem elolvastad a forgató könyvet.
Elkezdtem szorgalmasan bólogatni. Beleolvastam az tény,de,hogy elolvastam volna...
Leültünk egy asztal mögé,a lányok pedig folyamatosan jöttek a kis sorszámaikkal. Voltak jók,de a többség...Semmi önkritika. A harminchatos és a hetvenkettes között aludtam egy jót.  Kezdtem feladni a reményt.
-Jó napot. Lisbeth Woodsen-Hale-mutatkozott be egy nő,a hangjából ítélve egy jó nő. Lassan felhajtottam a fejem a szenderületből.Nem tévedtem. Ez a nő valami eszméletlen. Azt hiszem egy percre még a szám is tátva maradt,de James bokán rúgott. Semmihez fogható,természetes szépség.
Aztán belekezdett a szövegbe. Kettő jelenetet választott,az első az volt amikor megtudja,hogy a szerelme meghalt. Drámai zokogás,még magam is elhittem neki,hogy elvesztett valakit. Ezután jött a finálé,azaz amikor elakarja csábítani a főnökét. Szexi,de még sem olcsó. Volt benne valami távolság ami miatt még vonzóbb volt. Miután elment rögtön átolvastam a jelentkezési lapját. Lisbeth. Huszonhat éves,modell. Házas. Az utóbbi miatt kissé elment a kedvem.
Miután belépett egy újabb nő,  felpattantam a helyemről  és Lisbeth után iramodtam. James értetlenül nézett utánam.
-Várjon-loholtam utána.
-Tessék? Nekem  szólt?-kérdezett kissé bódultan,mire bólogatni kezdtem.-Elnézést,nem figyeltem.-hajtotta le a fejét.
-Semmi gond.-mosolyodtam rá. Mélyen a szemébe néztem. Gyönyörű szemei voltak. Szeméről a finom nyakára vándorolt tekintetem,játszadoztam a gondolattal milyen lehet megérinteni. Aztán a  parfümje... Teljesen magával ragadott,akár az írót a múzsája.
-Mr. Somerhalder,elárulná miért állított meg?-vonta fel szemöldökét.Tehát ismer...
-Ó,hát persze. Öné a szerep!-kiáltottam fel. Persze ez csak az én elhatározásom,de azt akarom,hogy ő legyen a partnerem.
-Valóban?-kérdezte meglepődötten.
-Igen. Ennek az örömére esetleg...Meginna velem egy kávét?
-Sajnos nem érek rá.-vágta rá határozottan,majd elindult,de hátra fordította fejét.-Köszönöm Mr. Somerhalder!
Legyintettem,majd csalódottan visszaindultam Jameshez,aki már a többi lányt elküldte.
Tudta miért mentem Lisbeth után.
-Én is rá gondoltam. Nagyon...érzéki lány.-vetette hozzá.
-Igen. Nekem most mennem kell. Holnap találkozunk haver-veregettem hátba.



Lisbeth


 Elnyújtóztam a kádban. Végre senki sem zavar. Délután többnyire Ian Somerhalderre gondoltam. Micsoda férfi!  Utoljára tizenéves koromban éreztem hasonlót. Eszméletlen.Bár nem volt nehéz kitalálni mit akart. És Andrew-al ellentétben én nem akarok félrelépni. Hirtelen valaki betörte az ajtót. Andrew gyilkos pillantásokkal halmozott el. Magamra kaptam a törölközőt.
-Te semmirekellő nő!-ordította.- Nem azt mondtad,hogy elvitted a tisztítóba az öltönyöm? Akkor meg miért foltos? Csak nem azt várod,hogy így utazzam el?-mutatott végig magán.
-Én...én...sajnálom-habogtam. Féltem. Nem hiába. Andrew kirántott a kádból és a földre tepert. Miután felpofozott,lekászálódott rólam. Az arcom égett.A szívem egyre gyorsabban vert,az egész testem remegett. Miután dühöngve elhagyta a házat összekuporodva a falnak dőltem. Miért pont velem történik ez? Vagy ez a vezeklés,amiért érdekből mentem hozzá Andrewhoz? Az életemet már-már kilátástalannak érzem.
Összegyűjtöttem minden erőt magamban és felkeltem. A tükörben megszokott látvány fogadott; kék-zöld foltok. Természetesen az alapozónak ez  sem okozott gondot. Pár másodperc alatt eltüntettem őket magamról. Bárcsak a lelkemben lévő sérelmeket is ilyen könnyen eltüntethetném!


Ian


A lakásom ajtaja előtt érdekes meglepetés várt. A múlt éjjeli vörös.
-Iaaan-nyögte érzékien.-Amanda  vagyok,remélem emlékszel rám.
-Izé...Heló-köszöntem oda neki. -Mit akarsz?
-Téged!-mondta,majd a falnak döntött és eszeveszett tempóban csókolni kezdett. Nyelve végig járta a számat,majd finoman megharapdálta ajkaimat.
Nem tudtam ellenállni. Belöktem a lakásom ajtaját és a földre tepertem Amandát. Nem hagyta,hogy én irányítsak.Rám feküdt,keze a férfiasságomra vándorolt. Letéptem a ruhát ami rajta volt,majd ő is megszabadított a nadrágomtól. Legnemesebb részemet eltüntette a szájában,amitől a mennyekben jártam. Hirtelen kezdett a tegnap este is beugrani. Miután átvettem az irányítást,hamar a magamévá tettem.
-Isteni volt-lehelte a rajtam fekvő szexistennő.
-Aha,jó menet volt-válaszoltam,majd  óvatosan levettem magamról és a ruháiért indultam. Odanyújtottam neki őket,mire nem értette a dolgot. Nagy nehezen leesett neki,hogy ez nekem a szexen kívül semmit nem jelentett és egyszeri alkalom volt...másodszor. Puffogva,vérig sértődve felkapta a ruháját,majd kiloholt az ajtón. Nevetve a bár pulthoz indultam és kivettem egy elég jónak ígérkező whiskey-t.  Mámorító íze volt. Kissé égette a torkomat, mégis itatta magát,mint mindig. A hatodik pohár után elképzeltem Amandát minden lehetséges pozitúrában....Talán nem kellett volna olyan hamar kidobnom.

1. Fejezet

                                                               1. Fejezet

Megint egy nő mellett ébredtem. Mily meglepő...Egy vörös démon szuszogott mellettem. Meztelen testét egy aprócska selyem darab takarta.Csábító.
Akármennyire is szeretnék,nem emlékszem a múlt éjjelre.
A takarót magamra tekerve hagytam el a szobát. A nappaliban már megtaláltam a ruháimat is. Azt hiszem a nő lakásán vagyok.Szép lakás. Tele van régi stílusú bútorokkal,nagyon elegáns. Gondolat menetemet megszakította az,hogy mihamarabb el kell tűnnöm. Hamar magamra kaptam a múlt esti öltönyöm és leléptem.
Az utcára kilépve azonnal felélénkültem. Csípős hideg volt. Próbáltam minél előbb egy taxit szerezni,de nem sikerült. Nincs túl messze a lakásom,de nem örülnék neki,ha pár eltévedt fotós a nyomomba szegődne. Végre egy ötvenes férfi elől sikerült elhappolnom egy taxit. Nem volt szép dolog,de mit lehet tenni?!
Amint elindult a taxi a zsebemben rezegni kezdett a telefonom. A jelenlegi főnököm hívott,hogy beajánlott egy nagyon jó szerephez. Csak az a bökkenő,hogy most azonnal a helyszínre kell mennem.Remek. Másnaposan,a tegnapi öltönyömben ami ráadásul  vörösbor foltos.
Fél órányi autózás után végre a sofőr odatalált a forgatási helyszínre. A városon kívül,egy elhagyatott vár romhoz érkeztünk.
Kiszálltam az autóból és megállapítottam,hogy még mindig rettentő hideg van. Vacogva egy emberhez mentem,aki épp az autójához lépett.
Annyit tudtam meg,hogy a forgatás a vár másik részén zajlik,tehát arra vettem az irányt.
Útközben meg-meg inogtam,kissé bódult voltam. James,-aki folyamatosan az utamat egyengeti és egyben az egyik legjobb producer a környéken- rögtön elém sietett.
-Ian,csakhogy-nyögte ki,majd arca eltorzult.-Na de az istenért! Hogy nézel ki?
Én csak a fejemet fogtam,nem akartam belekezdeni a magyarázkodásba.-Sajnálom.-böktem ki végül.
-Sajnálhatod is,ha nem találnak alkalmasnak a főszerephez! De végtére is nem dorgálni akarlak...Inkább menjünk!
James bemutatott a stábnak,majd megkaptam a forgató könyvet. A történet kissé közhelyes volt,de imádtam.
-Mit szólsz?-tudakolta James.
-Egyszerűen remek. Tetszik.
-Akkor? El vállalod?-mosolygott.
-Mi?-kérdeztem vissza. Nem értettem ezt az egészet. Semmi meghallgatás?!
-Figyelj Somerhalder,igazság szerint már a tiéd a szerep,csak a beleegyezésedet vártam. Ez az én filmem,és szerinted ki másra bíznám a főszerepet? Szerintem teljesen rád illik .
Kicsit meglepődtem,aztán örültem. Egy újabb siker filmnek nézünk elébe!
Egy rutin megbeszélés után hazamehettem. A forgatás pár nap múlva kezdődik,addig kipihenhetem a fáradalmaim.
A lakásom ajtaja nyitva volt.Amint beléptem vanília illat csapta meg az orrom. A konyha pult mögött Ashley,a legjobb barátom tevékenykedett.
-Hát te? Már megmondtam,hogy egy Cullen sem tartózkodhat a Salvatore-rezidencián-vontam fel a szemöldököm.
-Neked is szia-vigyorgott,majd hátat fordított és a sütőben lévő valamit figyelte.-Egyébként tegnap miután elmentél azzal a kis vörössel,kezdtem aggódni érted. Elég nagy falatnak tűnt,még neked is. Aztán ma miközben Coelhot olvastam rájöttem,hogy nincs annál jobb dolgom,minthogy ebéddel várjam az én drága barátomat.
-Ezt Coelho tanácsolta?-nevettem.
-Nem,ezt  történetesen Gordon Ramsay.
 Ashley új hobbija a főzés és hála Ramsaynek rajtam kísérletezik.
Végre a zuhany alá álltam. Reggeltől fogva erre a pillanatra vártam. Tusolás után persze nem úsztam meg az ebédet.
Ash minden mozdulatomat figyelte,még csak fintorogni sem mertem. Vaníliás csirke. Alapból utálom az édes-sós egyveleget,így nem kérdés,hogy ízlett-e.
-Na és milyen volt az éjszakád?-kíváncsiskodott. Tudhattam volna,hogy ez lesz a téma.
-Fogalmam nincs. Nem emlékszem. De a nőből ítélve nem lehetett rossz.És a tiéd? Ha jól emlékszem te sem egyedül hagytad el a partit.
- Már vártam,hogy megkérdezd. A pasi maga a tökély! Nem csak az ágyban,amúgy is. Fél év múlva végez az orvosin,nagyon kis eltökélt.
-Na akkor látom a szexen kívül más is volt.. A szátokat is használtátok,mi?-nevettem egy hatalmasat.
-Nagyon vicces Ian. Nem minden a puszta testiség,már rájöhetnél-mondta sértődötten,de nem hazudtolja meg öngamát. Jó színésznő. A következő pillanatban már velem nevetett a megjegyzésemen.





Lisbeth Woodsen-Hale

Végre egy kis szabadidő. Első gondolatom az volt,hogy fáradtan rogyok le a kanapéra,de inkább a jógánál maradtam. Utána viszont jöhetett a heverészés.
  Néztem a tökéletesen rendezett lakásomat és rájöttem mi hiányzik. Egy férfi,aki mellém kuporodik és azt suttogja szeret. Aki soha nem hagy el,bármi történjék mellettem áll. Akinek én jelentem a családot. De tudtam,hogy ez a jelenlegi helyzetemben lehetetlen. Arcomat teljes erőmből a párnámnak nyomtam. Nem akartam,hogy ilyenekre gondoljak.Elakartam űzni a negatív gondolataimat,de nehezen ment.Nem akarom még magamnak sem bevallani,hogy csak a pénzéért és hírnevéért mentem hozzá a férjemhez. Akkoriban egy ugródeszkát jelentett a modellkedésem elkezdéséhez. Most pedig itt vagyok huszonhat évesen,szerelem nélküli,boldogtalan házasságban.Andrew fűvel-fával megcsal és én hagyom. Egy gyáva ember vagyok. Viszont ha megkapom az áhított szerepet,talán végre elkezdődik valami új...
-Lisbeth,itt vagy?-rondított bele a gondolataimba Andrew.
-Igen-válaszoltam,és gyorsan letöröltem a könnyeim.
-Kiváló. Csak azt akartam közölni veled,hogy még ma este Londonba utazom,legalább egy hetet ott töltök.
-Értem.
Bólogatva felkeltem és bementem a hálószobámba. Bizonyára azért utazik el,hogy a titkárnőjével lehessen. Nem érdekel,de mégis sírva fakadtam. Egy nőnek ez megalázó.
-Mrs. Hale,valami baj van?-lépett be Keira a bejárónőnk.
-Nem,nincs semmi Keira-töröltem le ismételten a könnyeimet.-Kérlek a függönyöket cseréld le-hagytam meg neki. Felkaptam a táskám és elhagytam a házat.

Új blog

   

Sziasztok!
Ez az új blogom. Pár napja már megnyitottam,de alakítgattam rajta,így a mai naptól kezdem az írást.
Remélem tetszeni fog!
                         Nicole